MENTSD MEG A növényeket A PUSZTULÁSTÓL: LOCSOLJ OKOSAN!
Itt a tavasz, egyre melegebb van, aktuálissá válnak a kerti munkák, és a napos órák számának növekedésével a kert és a fenyőfák, és minden növény vízigénye is megnő. Nem mindenki tudja azonban, hogy mikor és mennyi vizet érdemes kilocsolni a növényekre, mennyi vizet igényelnek a fenyők, és rengeteg hibát követhetünk el a locsolás során. De mik lehetnek ezek a hibák, és mely eszközök segíthetnek a növények nedvesen tartásában? Hogyan lehet a leghatékonyabban tárolni az esővizet? Számtalan kérdés merülhet fel a kiskert, és a fenyőfa tulajdonosokban az öntözéssel kapcsolatban, nézzük mikre érdemes odafigyelni.
Számtalan kérdés van, ami a kert és a karácsonyfa mindennapos locsolása során is felmerülhet. Nem is gondolnánk ugyanis, de sokan öntöznek nem megfelelően a kiskertekben. A legrosszabb gyakorlat a rendszeres, de kismértékű locsolás, ilyenkor ugyanis nem tud eléggé átnedvesedni a növények gyökérzónája. A gyökerek ilyenkor a talaj felszíne felé törhetnek, és ilyenkor egy esetleges öntözés kimaradása még nagyobb problémát okozhat. A locsolás során mindig áztassuk be a teljes gyökérzónát, ami gyep és évelő növények esetében 10-15 centiméter, cserjéknél 15-25 centiméter, frissen ültetett kis fenyőcsemeték esetén kb. 15 cm. Le tudjuk mérni, ha az ültetendő fenyőcsemete gyökerének hosszát lemérjük, azt a részt, ami a földben van, hogy meddig ér le a talajban.
2 méteres fenyőfák esetében pedig akár több mint 50 centiméter is lehet.
 Az egyik legfontosabb, hogy nagy melegben és tűző napsütésben soha ne locsoljunk, mert ez a levélzet, fenyőfa megperzselődéséhez vezethet. Kánikula idején a kora reggeli és esti órák a legalkalmasabbak az öntözésre, ilyenkor ugyanis kisebb a párolgás, ami azt jelenti, hogy sokkal kevésbé pazaroljuk el a locsolt vizet. Elsősorban mindig a földet áztassuk be amikor locsolunk. Ez különösen fontos a haszonnövények esetén, ahol a levélzeten a nedvesség miatt megjelenő gombák károsak, és csökkenthetik a termést. Ezzel szemben a páraigényes növények, mint az örökzöldek is, nem szeretik a légköri szárazságot, ezért náluk érdemes a teljes levélzetet benedvesíteni.
Akadnak olyan növények, mint például az árnyéki évelők, a páfrányok egy része, valamint a cserepes és dézsás növények, amelyek állandóan nyirkos talajt igényelnek, ezért ezeket érdemes naponta öntöznünk. Ugyanakkor az átlagos vízigényű, szabadföldbe ültetett növényeket elégséges 2-3 naponta locsolni, akkor viszont bőségesen tegyük ezt.
 Sokan szoktak előre öntözni, főleg ha több napra elutaznak valahova, nagy melegben azonban csupán 2-3 napnyi előnyt lehet így szerezni. Nagy segítség lehet ilyenkor az automata öntözőrendszer, amely a beállított program szerint végzi el a szükséges öntözést.
Komoly problémát szokott okozni a kertekben a túllocsolás, amelynek a legfeltűnőbb jele a sárgás, kissé lógó levélzet, ugyanakkor szinte ugyanilyen gyakran előfordul az is, hogy valaki túl kevés vízzel öntözi meg növényeit, amire a lankadó, kanalasodó levélzetből lehet következtetni. Érdemes odafigyelni, mert a túllocsolás érzékeny fajok estén gyorsan végezhet a növénnyel, a szárazság azonban a legtöbb esetben orvosolható.
 Hasznos segítség lehet a kertben a csapadékmérő használata, 3-5 millimétert meghaladó eső esetén ugyanis akár ki is hagyhatunk egy locsolást. A talajtakarás (például a fenyőkéreg mulcs, a szalma, de zöldségek esetén a műanyag fólia) segít megőrizni a talajnedvességet és csökkenti a gyomosodást is, a sekélyen végzett talajmunkák pedig szintén segíthetik a locsolás optimalizálását. Érdemes hasznosítani az esővizet is, a legegyszerűbb megoldást a talajfelszínen elhelyezett hordók, dézsák, és kútgyűrűk jelenthetik, amelyek kisebb kertek kézi öntözésére a leginkább alkalmasak. Ahhoz azonban, hogy a legkevésbé pazaroljuk a vizet, és a legtakarékosabban ápoljuk kertünket érdemes automata rendszereket telepítenünk, ahol az időjárás és az évszakok változásai szerint módosíthatjuk az öntözési programot.
--------------
Ezen a héten jön a meleg, és esőre sincs kilátás.
Ez nem csak az emberi szervezetet viseli meg, a növényeink is nehezen tűrik a magasabb hőmérsékletet és a csapadékhiánnyal járó szárazságot. Ebben az időszakban szánjunk több időt a locsolásra, ám egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan, hiszen akár visszafordíthatatlan károkat is okozhatunk, ha nem tartjuk be a legfontosabb szabályokat. Lássuk, mire kell ilyenkor odafigyelnünk, hogy a növényeink is megkönnyebbülhessenek a rekkenő hőségben!
A legtöbb növénynek más és más a vízigénye, ezért érdemes tudnunk mit hányszor kell locsolnunk.
Extrém vízigénye van például a káposztának, és a folyamatosan nedves talajt szereti a zöldpaprika, a padlizsán, a gyökérzöldségek, a saláták és a levélzöldségek. A padlizsán ledobja a virágjait, ha kicsit is kiszárad a földje. A sárgarépának ugyanakkor nincs akkora vízigénye, de nem szereti ha szakaszos a vízellátás. A nyersen fogyasztott salátákat, és a mángoldot érdemes két-három naponta öntöznünk visszafogottabb mennyiséggel.
Nem kell folyamatosan a vizet pótolni, de vízigényes növény a paradicsom, a krumpli, a brokkoli, és a kabakosok. Ezek a növények, a számukra szükséges vizet nagy gyökérzetükkel megszerzik, így elegendő, ha hetente egyszer jó sok vizet kapnak. A görögdinnyét csak a termések megjelenéséig szabad öntözni, különben nem lesz elég édes. Ritkán, kevés vizet igényel a bokorbab, és a fűszerpaprika. Virágzáskor érdemes őket jobban locsolni.
Sokan gondolják úgy, hogy a forró nyári napokon az esti öntözés a legjobb a növényeknek. Ez azonban nem minden esetben igaz.
Előfordul, hogy a hőség ellenére csapadékosabb az időjárás, ilyenkor az esti öntözéssel sajnos csak a gombás fertőzéseknek és a csigáknak kedvezünk.
Ha tehetjük inkább reggel, napközben, vagy délután öntözzünk ilyenkor, hogy a levelek minél hamarabb megszáradjanak. Ha nem tudjuk megoldani a reggeli öntözést, akkor még mindig választhatjuk a délutánit. Ilyenkor a növények tövét öntözzük, ügyelve arra, hogy a levelekre ne kerüljön víz, így nem égnek meg a délelőtti órákban.
Ha már nagy a forróság és a meleg, akkor kedvezőbb az esti öntözés, mert a reggeli, vagy napközbeni locsoláskor a növényeknek rövidebb idő áll rendelkezésükre, hogy hasznosítsák a nedvességet. Kánikula idején, amikor a nappali fölmelegedés a 40 fokot is eléri, nincs jelentősége, hogy este, vagy reggel öntözünk, ilyenkor a csigák sem aktívak, nagy károkozástól nem kell tartani.
Ha csak néhány milliméter csapadék esik, az a vékony földrétegen nem jut át, és a növényeink gyökere szinte semmit nem tud belőle hasznosítani, ezért ilyenkor is öntöznünk kell. Érdemes ilyenkor ritkábban locsolni, de egyszerre nagyobb vízadagot juttassunk ki, így a növények nem szokják meg a víz jelenlétét, és mélyebb gyökeret tudnak majd ereszteni.
Az sem mindegy, hogy milyen hőmérsékletű vízzel locsolunk.
A kútból, csapból kifolyó víz hideg, ami nem minden növénynek tesz jót. Emellett a friss csapvíz klórt tartalmaz, azt sem nagyon szeretik. Összességében, legjobb az állott víz, mert az meleg. Tehát legcélszerűbb megoldás, ha szerzünk egy hordót, amibe a vizet gyűjtjük, és ezt akár az eresz alá is betehetjük.
Közvetlenül a slaggal, vagyis hideg vízzel csak a nem melegigényes és betegségekre kevésbé hajlamos növényeket érdemes öntözni. Nagy kánikulában rövid finompermettel a többit is kicsit felfrissíthetjük. Általában jobb a növények tövét öntözni, mert így több jut a talajba, és kevésbé betegszik a növények levele. Ehhez érdemes levennünk a vizeskannánkról a rózsát.
A nem megfelelő öntözés tönkreteheti a növényeket
Az öntözésnek is vannak fortélyai, de nem mindenki tudja, hogy mikor és mennyi vizet érdemes kilocsolni a növényekre. Sok az elkövetett hiba, ami esetenként a korábbi verejtékes munkát is feleslegessé teheti, mert a növények elhalásához vezethetnek vagy egyszerűen akkora stresszt jelentenek, amit a kultúra már nem is tud kiheverni.
A legrosszabb a rendszeres, de nem megfelelő mennyiségű vizet kijuttató locsolás. Ilyenkor ugyanis a növények gyökérzónája nem tud eléggé átnedvesedni. Ennek hatására a gyökerek a talaj felszíne felé törhetnek, és egy esetleges öntözés kimaradása még nagyobb problémát okozhat. A locsolás során az legyen a cél, hogy a teljes gyökérzónát elegendő vizet kapjon. A gyep és évelő növények esetében ez 10-15 centiméter, cserjéknél 15-25 centiméter, fák esetében pedig akár több mint 50 centiméter mély beáztatást jelent.
Nagy melegben és tűző napsütésben soha ne locsoljunk, mert ez a levélzet megperzselődését eredményezheti. Ilyenkor a kora reggeli és esti órák a legalkalmasabbak az öntözésre. Így kisebb a párolgás, ezáltal sokkal kevésbé pazaroljuk el a locsolt vizet. Általában a földet áztassuk be. Ez különösen fontos a haszonnövények esetén, mivel egyéb esetben a levélzeten a nedvesség miatt gombák jelenhetnek meg. Kivételt jelentenek a páraigényes növények, például az örökzöldek, amelyek nem szeretik a légköri szárazságot, ezért náluk érdemes a teljes levélzetet öntözni.
Az árnyéki évelők, a páfrányok, valamint a cserepes és dézsás növények kivételével, amelyek állandóan nyirkos talajt igényelnek, az átlagos vízigényű, szabadföldbe ültetett növényeket elégséges 2-3 naponta locsolni, akkor viszont bőségesen tegyük ezt.
Szabadságok, hosszabb eltávozások előtt előre öntözni nem igazán lehet. Az ilyenkor kijuttatott víz 2-3 napra lehet elegendő, mert a túl sok, a növény kipusztulásához vezethet. Nagy segítség lehet ilyenkor az automata öntözőrendszer, amely a beállított program szerint végzi el a szükséges öntözést.
Komoly problémát szokott okozni a túllocsolás, aminek az egyértelmű jele a sárgás, kissé lógó levélzet. Ugyanilyen gyakran fordul elő, hogy valaki túl kevés vízzel öntözi meg növényeit, amire a lankadó, kanalasodó levélzetből lehet következtetni. Érdemes odafigyelni, mert a túllocsolás érzékeny fajok estén gyorsan végezhet a növénnyel, a szárazság azonban a legtöbb esetben orvosolható.
Hasznos segítség lehet egy csapadékmérő használata, 3-5 millimétert meghaladó eső esetén ugyanis akár ki is hagyhatunk egy locsolást. A talajtakarás (például a fenyőkéreg mulcs, a szalma, de zöldségek esetén a műanyag fólia) segít megőrizni a talajnedvességet és csökkenti a gyomosodást is, a sekélyen végzett talajmunkák pedig szintén segíthetik a locsolás optimalizálását.
Érdemes hasznosítani az esővizet is, a legegyszerűbb megoldást a talajfelszínen elhelyezett hordók, dézsák, és kútgyűrűk jelenthetik, amelyek kisebb kertek kézi öntözésére a leginkább alkalmasak. Ahhoz azonban, hogy a legkevésbé pazaroljuk a vizet, és a legtakarékosabban ápoljuk kertünket érdemes automata rendszereket telepítenünk, ahol az időjárás és az évszakok változásai szerint módosíthatjuk az öntözési programot.
|
